Nyár közepén voltam Garchingban, ahol láthattuk élőben a "Neue Klasse" makettjét, 1:1 arányban. Még bele is ülhettünk. Írni nem lehetett róla, hiszen embargós volt minden infó, egészen a mostani müncheni kiállításig. Egyet tudok mondani: élőben stimmel, minden arány, minden él, minden proporció. Vissza kanyaradunk végre az elegancia irányába, nem csak krumpliformájú villanyosok létezhetnek. Ráadásul ehhez az autóhoz erős a kötődése Magyarországnak is, hiszen Debrecenben fogják gyártani.


A BMW, Oliver Zipse vezetése alatt köröket ver a konkurenseire, villany ügyben is, Kínában konkrétan több elektromos autót adnak el, mint a "csak a villany" stratégiát megvalósítani akaró két német konkurense, összesen. Mégis: egy német gazdasági vezető fogalmazza meg újra és újra, hogy 2035 nem megvalósítható, az EU pedig jobban tenné, ha nem limitálná a lehetőségeit egyetlen megoldásra, amelyen keresztül ráadásul bármikor zsarolhatóvá válhat Kína által.

Épp a héten jelent meg Zipsével egy hosszabb interjú a Handelsblatt-ban, ahol elismételte azokat a kijelentéseket, amit minden reálisan gondolkodó és gerinccel rendelkező ipari vezető magától is átlát: Kína évtizedek alatt építette fel, hatalmas állami szubvenciókkal a villanyhajtásban a fölényét. Ez az évtizedekre előre látó, tervező, ipar-állam kooperációján alapuló gondolkodás tette naggyá az európai autóipart is, de erről az útról az európai vezetés letért. Németország elhibázott energia politikája deindusztrializációval fenyeget, a politika által kijelölt technológia "ösvény" pedig minden egyéb innovációt megöl.

"Téves gondolkodásra vall, ha azt hisszük, hogy a belsőégésű motor betiltása majd automatikusan megoldást generál a problémára" – nyilatkozta Zipse, aki kiemelte, hogy a megfizethető mobilitás megszűnése komoly társadalmi feszültségekkel fenyeget.

"Exit stratégia, entry stratégia nélkül" a 2035-ös belsőégésű tiltás Zipse szerint.

Ha minden vezető az autóiparban ilyen pontos megfogalmazásokkal és egyenes hozzáállással kommunikált volna az elmúlt 10 évben a reális és követendő célkitűzésekről a környezetvédelem kapcsán, akkor ma nem azt látnánk, hogy védtelenül közeledünk egy katasztrófa felé, amire rá fog menni az európai jólét egyik alapja, a saját autóiparunk. Helyette bólogató szubvenció vadászok ültek túl sok helyen, akik nem merték kidugni a fejüket, amikor kellett volna, cserébe elfogadták a támogatásokat, és beígérték azt is, amiről pontosan tudták, hogy nem megvalósítható. Hagyták magukat ünnepelni a zöld sajtó által, most pedig, amikor már nem tagadható tovább, hogy a dolgok pontosan abba az irányba mennek, amit sejteni lehetett, védővámokat követelnek Kína ellen – még nagyobb öngól lenne –, és további szubvenciókat, áram árra, meg villany autókra. Irány a szocializmus.