Öt év után nyugdíjazta a Suzuki az "új Swiftet", hogy a legújabb Swift kábé ugyanúgy nézzen ki - hol itt a logika? Valahol ott, hogy a formával nem volt baj, szerették a népek a minisen fekete oszlopos, meredek szélvédős, óriástükrös, mokány kis autót a maga egyszerűen vidám és modern dizájnjával.

Esztergom szülöttje különben szinte minden elemében új, a legárulkodóbbak a lámpák. Főként a hátsók. Friss fényezések, nagyobb kerekek. A Swift amúgy némi méretnövekedésestül is aprónak számít a kategóriában.

Hát igen, hozhatott volna még valami pluszt a modellváltás. Akkora a tolongás a piacon, hogy finoman fogalmazva nem könnyű kitűnni a masszából, pláne úgy, hogy "mellesleg" szó nincs árelőnyről. Na de erről majd lejjebb.

A kifutó Swift beltere funkcionális volt, de olcsó, kemény anyagokból összerakott, puritán, divatjamúlt (nem bántásból, meg tupírozandó az újat). A harmadik generációs mi autónké sokkal komolyabb. Felnőttebb, korszerűbb. Ízléses, minőséginek látszó, átgondolt.

Az első sorba huppanva azonnali piros pont jár az új ülésért, ami végre tart is egy kicsit, és mélyebbre is engedhető. A magas felszereltséggel járó négyirányú kormányállítás szuper (és elvárt). A bőr multivolán jó fogású. VW-csoportosra hasonlító műszerfallal szemezünk (a fedélzeti számítógép adatait a sebesség- és a fordulatszámmérő között hívhatjuk le).

A tengelytáv extra öt centijét a hátsó utasok kapták - átlagos testalkattal négy felnőttnek kényelmes az autó.

Pici a csomagtartó (211 l), magas a perem, szűkebb lett a nyílás, az ötödik ajtó továbbra sem emeli magával a kalaptartót. A poggyásztér bővítésekor tisztes lépcső marad - ezután sem Swifttel furikázunk a barkácsáruházba, na bumm.

Míg a műszerfal minden szempontból rendben van, a középkonzol hifi- és klímakijelzője valamiért régiesre sikeredett. De hívjuk retrónak, azzal bármi eladható és magyarázható.

Rámentek a biztonságra, így széria a menetstabilizáló rendszer (ESP) kipörgésgátlóval, de a 7 légzsák szintén, no meg az ABS az elektronikus fékerőelosztóval, az ütközéskor kiakadó kupung- és fékpedál is. Már kényelmileg a GC alapváltozatot választóknak sem kell lemondaniuk a klímáról, az első villanyablakról vagy a fedélzeti computerről.

A GLX már távirányítós központi záras, CD-t és MP3-at is játszó hifis, USB-csatlakozós, magasságban állítható vezetőüléses, osztva dönthető háttámlás, bőr multikormányos, elektromos tükrös.

A csúcs GS pedig 16 colos alufelnis, sötétített üveges, ködlámpás, automata légkondis, négy villanyablakos, kulcs nélküli rendszeres, Bluetooth-kihangosítós, tempomatos, ülésfűtéses, kormánya tengelyirányban is állítható.

Az azért tán ezen a szinten és ebben a korban és ebben az árkategóriában már ciki, hogy a GC-vel (nyilván pénzügyileg) szimpatizálók olyasmiket nem kapnak, mint központi zár, állítható vezetőülés vagy fordulatszámmérő... Komoly felszereltséggel már drága a Swift, részletek lejjebb.

Lökettérfogatra csökkent, erőre (egy lónyival) nőtt, tisztább üzemű, finomabb lett az egyelőre egyke Swift-motor (1.3-as dízel nemsoká, 1.6 benzin Sport majd később). Elég nyomatékos ahhoz, hogy ne kelljen forgatni a mindennapos és szabályos tempóhoz, halk, s ha arról van szó, böcsülettel gyorsítja az önsúlyában szerencsére tonna alatt tartott magyar terméket.

Jó kis motor ez, mégsem érdemel miatta 8-nál több pontot a Swift, hiszen egyrészt kevésbé tüzes, fickós vagy éles, másrészt a konkurencia palettája gazdagabb. Kéne bele egy TSI, például.

Lágy a kuplung és a váltó, könnyű az elektromos rásegítésű kormány, a GS-nél hátul is tárcsás fék jól adagolható, az ESP hangolása kiváló - kifejezetten kellemes vezetni az új Swiftet. A felfüggesztés elöl McPherson-féle, hátul csatolt lengőkaros, torziós rudas. A karosszéria merevebb, a hosszabb tengelytáv is masszívabb érzetet kölcsönöz.

Az előd bizonyosan nagyobb kanyarsebességre volt képes, bár ez egyáltalán nem fontos. Mindazonáltal az új Swift vesztett valamicskét játékos, fürge karakteréből, a főkolompos az indirekt kormány.

Ügyes, mert méretileg nem gond vele sem a városi cikázás, sem a parkolás (apropó, a tolatóradar extra extra). Szép nagy a tükör. Pofonegyszerű és nem fárasztó a vezetése, dugóban istenes a puha kuplung. Szerény úgy megjelenésében, mint fogyasztásilag, GS-ként meg komfortos: kulcs a zsebben, elég rábökni a start gombra, nem kell mindenféle csonkot még elforgatni a motor beindításához (mint a korábbi modellnél). Bluetooth, USB, digitklíma, kormányról is bekapcsolható hifi (ritkaság) amúgy normális hanggal, számos rekesz a holmiknak, mi kéne még?

Hogy mi kéne? Legyünk telhetetlenek! Kéne start-stop rendszer, automata világítás, esőérzékelő és elektrokróm tükör, ha már. Például. Aztán még szebb lenne az élet, ha nem kéne átnyúlkálni a kormányon a computer kezeléséhez, ha nem csupán a bal oldali ablakemelő volna automata és nem csupán lefelé, ha könnyebb lenne a hátulról/hátra ki/beszállás, ha alacsonyabb peremű, öblösebb és jobban bővíthető, síkpadlós lenne a csomagtartó. Vaskosak az oszlopok, nehezítik a kilátást.

Tízből hatost kapott volna tempomat nélkül, viszont, hogy van, s hogy ennyire kézre esik és finom a működése, pluszpontot ér. Jobb még elődjénél kényelmesebb üléseivel, komolyabb útfekvésével, halkabb működésével, kisebb fogyasztásával.

Azért autópályán már zajos, és nem is fogyaszt olyan szörnyen keveset. Csöpp csomagtartó, hátul kisautós helykínálat/helyszűke - mondjuk a Swift egy kisautó, nem más.

Volt már róla szó, hogy széria az ESP és a 7 légzsák, bizony meg is kapta az autó az 5 csillagot az EuroNCAP töréstesztjén. Az 1.2-es motor pedig takarékosabb és zöldebb az 1.3-asnál. A gyári 5 literes átlagfogyasztás mondjuk kihívás, de egy olyan 5,8-cal ki lehet jönni, és ez kb. eggyel kevesebb az elődhöz képest. Ha valaki messze elkerüli Budapestet, de a sztrádára is csak teszem azt, karácsonyonként merészkedik, meglehet az 5, hajrá.

10 pont akkor dukálna, ha odafigyelés nélkül tudna olyan ötfelet, de nem.

Bizony, ez már nem az. Nem az a kimondottan olcsó, szuper ár/értékű járgány, de. De a további, ismételt szószaporítás helyett ajánlom ezt a cikkünket. Összehasonlításos, számolós, táblázatos. Kiderül, hogy az ötajtósan 3,3 millió forintért adott új Swift nem is annyira drága.

Tesztautónk GS kivitelű volt, ára 4 M. Sok. Sokat is ad, de akkor is sok. Nem is nekünk, kispénzű magyaroknak készül, hanem megyen az imperialista nyugatra, nahát.

A régi Swift jó volt, tökegyszerű, igénytelen, megbízható, erős, takarékos és olcsó (cserébe nem feltétlen biztonságos). A 2005-től gyártott is jó volt, hangyányit bonyolultabban, még mindig nem drágán, szóval folytatódott a fürdőzés a népszerűségben, vezette a toplistát, stb.

Egy ideje nincs pénz, nincs hitel, nincs eladás, kiváltképp a kisautós szegmensben. Suzuki? A fasorban sincs. Ez azért az új Swift megítélésekor is szempont. Ki tudja, mi lesz, mikor és hogy? Ha egyszer ismét vásárolnak kocsit az emberek, vajon visszatér-e a suzukis-swiftes lelkesedés? Vagy nem is számít? Magyarország nem piac. Lehet - nekünk - drága, úgyis megveszik a pl. németek?

Komolyság van. Na jó, csipetnyi vidámság még tettenérhető az új Swift formáján, de bent már komoly, tudása, felszereltsége, viselkedése komoly, felnőtt, modern és versenyképes. Egész ügyesen megy, keveset fogyaszt, biztonságos. Komolyan.

A komolyságnak ára van. Plusz kicsi, magas peremű és bővítve sem az igazi a csomagtartó.