Letisztult formajegyeivel és egyszerű műszaki konstrukciójával gyorsan felzárkózott a tradíciót követő amerikai modellpalettához a Victory Hammer S, mely az alig 12 éve indult Polaris Ltd. motordivíziójának egyik sikerterméke. Ha a tengerentúlon sikerült nehezen megszerezhető babérokat begyűjtenie, minden bizonnyal Európában is győzelmet arat. Ennek csupán a márka megismertetése az egyetlen feltétele, hiszen motoros körökben is alig ismert a Victory név. A budapesti használat során érdekes megjegyzésekkel illették: némelyek a Hummer terepjárók kétkerekű rokonának hitték, mások pedig a divatos amerikai chopper-márkák új power cruiserének.

A Polaris és a Victory egy tőről származik

A fenti okokból szükségesnek tartom az eredet tisztázását, ugyanis a Polaris cég egy 1954-ben piacra dobott motoros szán megalkotásával indult, és csak az észak-amerikai favágók és sportolók körében volt ismert. A későbbiek folyamán a termékskála kibővült, és ATV-ket, vízi járműveket, valamint nagy vontatókapacitással bíró haszongépjárműveket is (Ranger modellek) gyártani kezdtek. Termékeik minőségének és eladási számaiknak köszönhetően 2004-ben a világ legnagyobb nem japán ATV és motoros szán értékesítői lettek. 2005-ben stratégiai szövetség jött létre a Polaris és az ausztriai KTM között, mellyel az osztrák cég fokozhatta az észak-amerikai piacon való jelenlétét és felgyorsíthatta az ATV modellprogram fejlesztését.

A Polaris legutolsó projektje az 1998-ben bemutatott, Victory névre keresztelt motorkerékpár volt. A magas minőségű és egyedi megjelenésű chopper-cruiser motorokkal meglepő gyorsasággal lettek egyenrangú vetélytársai az USA-beli cirkálóknak. A 2002-ben bemutatott Victory Vegas számos díjat nyert, többek között a "Legjobb Motor", az "Év Motorja" és a "Legjobb Új V-Twin Motorkerékpár" díjakat. Magyarországon 2004 óta a Motortech Kft. látja el a különleges Victory modellek importőri feladatait, persze a kétkerekűek mellett a szintén különleges Polaris quadok forgalmazását, szervizelését, valamint alkatrész-ellátását is biztosítják.

Első a dizájn

A Victory motorok minden egyes példánya impulzív megjelenésű, ennek ellenére tesztalanyunk némi visszafogottságot és egyben sportos jelleget sugároz a blokk, a felni, a tank és a sárvédők matt fényezésével. Amennyiben az egyszerű (fekete-fehér-piros) színkombináció nem keltene gazdája egójához illő feltűnést, a motor hangja minden bizonnyal kompenzálni fogja ezt. Ha ez sem elég, akkor a motor hengerűrtartalma és a hátsó gumi mérete biztos lenyűgözi majd a spontán érdeklődőket.

Egy biztos: kuriózum mivoltát minden részletében hordozza, noha nincs túlspilázva sem műszakilag, sem pedig esztétikailag. Letisztult formavilágán és műszaki megoldásain látszik, hogy a Polaris nem kapkodta el a kétkerekűek frontján tervezett szerepvállalást.

Mint egy pöröly – masszív, erős és mindenre használható

Köztudott, hogy a tengerentúli motoroknál olyan egyszerű műszaki megoldásokat alkalmaznak, mint a faék. Nincs kipörgésgátló, nincs állítható futómű, nincs ABS és bonyolult elektronika, valamint mindent tudó fedélzeti számítógép. A Hammer S-nél is talán csak az elektromos befecskendező rendszer, a vibrációt megszüntető kiegyensúlyozó tengely és az overdrive számít a régi konstrukcióktól eltérő kiegészítésnek. Az ilyen blokkok üzembiztosak, könnyen szervizelhetők és javíthatók, valamint a motor teljes élettartamát kiszolgálják. Minden bizonnyal a láncos vezérlésű, kéthengeres V-Twin erőforrás is ilyen strapabíró lesz, köszönhetően az egészséges amerikai túlméretezésnek – többek között.

A nyomaték- és teljesítmény-leadása példás! Overdrive fokozatban (ez a normál hatodik fokozat) kétezres fordulaton 100 km/h-s sebességgel krúzolhatunk, de ha előzni kell egy kövér gázzal, visszakapcsolás nélkül azt is könnyen abszolválhatjuk. Az általam kipróbált legnagyobb sebesség a 140 km/h volt, amit alig háromezres percenkénti fordulaton teljesített a gépsárkány. Természetesen ennél nagyobb utazósebességre is képes, de a superbike-alázó tempó nem méltó hozzá, sőt a szélvédelem nélküliség a rájdernek sem kedvez.

A sebességfokozatok mindegyike kihasználható a városi motorozásnál, ami nem jellemző a legtöbb japán monster chopperre (például Intruder 1800). A hajtáslánc további figyelemre méltó elemei viszont a csendes és tiszta erőátvitelt biztosító fogasszíjhajtás és a már említett overdrive (OD). Előbbi erőátviteli mód egy meglepően közvetlen kapcsolatot biztosít a kerék és az erőforrás között. Ilyen közvetlenséget egy rugalmasnak hitt szíjhajtástól nem vártam volna. Ha a kuplunggal kicsit durvábban bánik az ember, tempós gurulásnál két fokozat visszakapcsolásának feedbackje a hajtott kerék kipörgése lesz. Nem árt eső előtt megtapasztalni az ilyen reakciókat, csupán a kellemetlen meglepetések elkerülése végett. Az OD előnye pedig abban rejlik, hogy a váltó kimenő oldalának fordulatszáma nagyobb a váltót meghajtó tengely fordulatszámánál, ezáltal a motor csendesebb, és a fogyasztás is kedvezőbb.

Apropó, csendes motorozás, halkan suhanás – no way! Ez egy muscle cruiser, ami nem lehet észrevétlen mellékszereplő a forgalomban. Hangtompító nélküli kályhacsöveinek hangja igen is figyelem-felkeltő és tekintély-parancsoló. Az átvételkor Tóth Péter (a Motortech Kft. kereskedelmi és marketing igazgatója) azt mondta, hogy ez a motor a hangjával úgy nyitja a kocsisort, mint Mózes a Vörös-tengert. Alig vártam már, hogy kipróbáljam, így van-e. A választ, gondolom, mindenki sejti, de azért itt megragadom az alkalmat egy fontos megjegyzéshez, mégpedig hogy a Hammer mindenféle szabályzás és kipufogó-csappantyú nélkül megfelel az Euro-3 környezetvédelmi normáknak.

Miután kedvező fogyasztását és kategóriájában páratlan fékhatását is megtapasztaltam, fájó szívvel hagytam abba az ötnapos tesztelést. Túlnyomórészt városi forgalomban, de városon kívül is egy, illetve két személlyel sem ment 6 liter fölé, ezáltal a 17 literes tankja körülbelül 300 kilométeres hatótávra elegendő üzemanyagot biztosított. Ha az elöl 300 mm-es duplatárcsás, négydugattyús fékaparáthoz nem egy 32,7 fokos villaszög párosul, valószínű, hogy első kerékre állítható az amcsi monstrum. Hátul pedig a szimpla kétdugattyús, 300 mm-es féktárcsák a 305 kilogrammos súlyhoz és a néha sportos, néha öreges vezetési stílushoz is illő fékerőt szolgáltattak, de precíz (blokkolás nélküli) adagolásához higgadt vérmérséklet szükséges.

Összegzés

A 2010-es modellév első, Magyarországon kapható EU-szabványos példánya egyediséget és valódi élménymotorozást ígér. Az itthoni utakon futó egyszámjegyű, szürkeimportból származó más Victory modellek mellett a Hammer S kivitelből csak ez az egy van. Minden részlete szemet gyönyörködtető, összbenyomása pedig egy individualista, hatásvadász motor érzetét kelti. Az 5,2 millió forintos alapáron érezhető, hogy a Victory motorok tervezői elkötelezettek a minőség és az érték iránt. A tesztmotor majdnem hatmillió forintos végösszegét a sportkipufogó és a bukócső 400 000 forintos felára, a 230 000 forintos regisztrációs adó, valamint a 100 000 forintos okmányirodai költségek teszik ki.

Ami tetszett:

•    Egyediség
•    Egyszerűség, minőségi kidolgozás
•    Kulturált erőforrás és a testes akusztikai hanghatás
•    Menet közben nem érezhető kellemetlen hőhatás a blokk körül
•    Stílushoz illő teljesítmény és nyomatékleadás

Nem tetszett:

•    Kemény hátsó rugózás
•    Utaskényelem