A teszthét alatt többen is érdeklődve kérdezték, van-e valami íratlan szabály arra, hogy a hibridautóknak hosszú, nyújtott, ötajtós karosszériát kell tervezni. Nos, ilyenről nem tudunk, tény viszont, hogy a légellenállás szempontjából üdvös ez a megoldás. Az Insightnál is bevált a dolog, mindössze 0,25-ös alaktényezővel büszkélkedhet, ami valóban kiváló értéknek számít. Különösebb érzelmeket egyébiránt nem ébreszt a gép, ha nem tudnám, hogy hibrid, meg, hogy külön modellként van pozícionálva, simán hinném egyszerű Honda Citynek ötajtós kivitelben. Nagyon messze nem is állnék ezzel a sejtésemmel az igazságtól, bár a City, ha nem is sokkal, de azért szélesebb és magasabb, mint az Insight, ami eleve jelzi a várható helykínálatot.

A kissé amorf forma nem tesz jót a hátsó kilátásnak, az alacsonyan húzódó tető pedig a beszállási kényelemnek.

A cél egy olcsón kínálható, teljesértékű hibridautó gyártása volt. Spórolni sok mindenen lehet, ami ehhez a célhoz nem kapcsolódik szorosan, például nem muszáj puha és drága műanyagokat vagy feleslegesen csicsás kárpitokat építeni az autóba. A végeredmény egy teljesen vállalható, de nem szemet gyönyörködtető utastér lett. A kormány a többi Hondából már ismerős lehet, az alap architektúra sok jazzes elemet tartalmaz, nem véletlenül, hiszen annak főbb műszaki elemeit használja az Insight.

Néhol épp csak egy hajszál választja el a kialakítást attól, hogy bántóan egyszerűnek tűnjön.

Xenon, Bluetooth, alufelni, bőrkormány, tempomat, ködfényszóró, USB-csatlakozás - ezek a fontosabb tételek az alap S-hez képest 800 ezer forintos Elegance csomagban. Megéri.

A japánok nem hagyják, hogy a kemény munkával csiszolgatott, kedvező légellenállási adatot tetőablak nyitásával barmoljuk el, úgyhogy azt nem is lehet rendelni az autóhoz. Annyi baj legyen.

Az előző generációs Jazzből származó benzines 1.3-as alapvetően jó erőben van, kap még némi segítséget az integrált motor rásegítőtől (Integrated Motor Assíst), így összesen 98 lóerővel (és 161 Nm-rel) gazdálkodhatunk. Szinte több is, mint ami a környezet megmentéséhez feltétlenül szükséges lenne. A 98 lóerőből egyébként 14-et a villanymotor rásegítése ad, a rásegítést azért érdemes hangsúlyozni, mert az Insight esetében egy lényegesen egyszerűbb hibrid hajtásláncról beszélünk, mint például a jóval drágábban kínált Prius esetében. Start-stop automatika támogatja a takarékoskodást.

A legszembetűnőbb gyakorlati hátránya az IMA-nak a bonyolultabb rendszerekhez képest, hogy nem képes egyetlen métert sem tisztán elektromos üzemmódban megtenni. A menetteljesítmények az adatokhoz képest visszafogottabbak, autópályán nagyon lassan szerzi vissza lendületét például egy kamionos elefántverseny utáni kigyorsításnál. Ettől függetlenül jár a 10 pont, már csak a pionírszerep miatt is.

A futómű feszes, de nem kemény, a váltó tipikus CVT, annak minden előnyével és hátrányával.

A kormány kissé szintetikus, a fokozatmentes váltók jellemzően lassúak, nincs ez másként itt sem.

Oszt, méghozzá zöld leveleket, ha finoman kezeljük a gázt. Kék fényt áraszt ellenben a műszerfal, ha gyorsítani merünk. Jó, van ebben némi túlzás, de tény, hogy nem nézi jó szemmel a sportoskodást. Egy Honda. Egyébként semmilyen különösebb megszokást nem igényel a hibridsége, nem bonyolultabb vezetni, mint egy átlagos start-stopos rendszerrel felszerelt autót. Városban érzi igazán elemében magát.

A CVT optimális használatát érdemes kitapasztalni, alapvetően nagyon sok múlik fogyasztásilag azon, hogy mennyire ügyesen bánunk ezzel a megoldással. Ez nem annyira kontraérv, mint inkább megállapítás.

Minden kényelmi szolgáltatás adott, mint bármilyen, hasonló kategóriás autóban. Alapjárat közelében észrevehetetlen a motorzaj. Agglomerációs környezetben munkába járni, reggeli/délutáni dugóban órákat araszolni, arra tökéletes.

Balatonra, telekre menni már kevésbé. Ahhoz, főleg hátul, hiányzik a megfelelő fejtér, elöl pedig a kényelmesebb ülés. A motorhang aránytalanul megnő már közepes fordulattól is, nem ártana némi plusz erő előzésekhez.

Ha betartjuk az autó utasításait, akkor igen jó fogyasztási adatokat lehet produkálni az Insighttal. A zöld Econ gomb aktiválásával 4 százalékkal esik a maximális nyomaték, csökken a klíma teljesítménye, megnő az energia-visszanyerés hatékonysága. Ideális esetben a gyár szerint 4.6-os városi és 4.2-es országúti fogyasztás érhető el. Töréstesztje ötcsillagos, naná.

Ha betartjuk az autó utasításait, akkor keresnünk kell egy jó elfoglaltságot felgyülemlett agressziónk levezetéséhez. Az Insight ugyanis nem kér vagy segít, hanem követel, méghozzá szerzetesi aszkézist, finoman terrorizálva lelkiismeretünket színekkel, zöld levelekkel és borzasztó orgánumú, agyvelőig hatoló hanghatással minden egyes combosabb gyorsításnál. Persze, értem én, hogy erről szól a takarékos autózás, ráadásul egy pár nap után már meg sem próbál ellenszegülni az ember az autó akaratának, lemond a gyorsításról meg a forszírozott tempóról, és szépen beáll nyersanyag-készletet megóvni. A nagy igyekezetet mérsékelt siker koronázza, főleg városban, és ez az egész koncepció szerintem a leggyengébb pont. Átprogramoztam az agyam, mindent megtettem annak érdekében, hogy a lehető legtakarékosabban abszolváljam a városi közlekedést. Hogy ezt egy autó elérte, önmagában dicséretes. Cserébe' valamivel 6 liter fölötti értéket mértem Budapesten, ami, khm, kijózanító. Országúton jelentősen javult a képlet, ott sikerült megközelíteni a gyári értéket. Azért apadt el a hét végére a lelkesedésem, mert úgy gondoltam, hogy hasonló pszichológiai manőverekkel átlagosabb adottságú autókból is kisajtolhatóak hasonló fogyasztási értékek. Ez a gondolat pedig csak erősödött bennem azóta. Gondban vagyok tehát a pontozással, hibridnek hibrid, át is neveli használóját, ha kell, de ettől még nem érzem az átütő erőt.

A Honda Insight a legolcsóbb hibrid, listaára alapfelszerelten 5,2 millió forintnál kezdődik.

Ennyi pénzből használhatóbb és nem sokkal szennyezőbb autók tömegéből lehet válogatni, persze csak akkor, ha nem öncél a hibrid.

Hibriddel járni trendi. Intelligens, felelősségteljes, környezettudatos felhasználónak mutatkozhatunk vele.

Nehezen megjósolható a viszonteladási értéke.

Kellenek ilyen autók ahhoz, hogy tömegesen terjedjenek a környezetkímélő megoldások a hétköznapi kocsikban. Figyelemreméltó a Hondától, hogy elsők között tűzte zászlajára a takarékos, tiszta közlekedés megteremtésének igényét, és tesz is azért, hogy ez egyszer valóra váljon.

Sajnos az Insight még nem az az áttörés, amit sokan reméltek tőle. De nem lepődnék meg rajta, ha a Hondától érkezne a megoldás a jövőben.