2010-től mint annyi minden más, a kötelező biztosítás szabályai is változtak. Létrejött például egy garanciaalap, amely a fizetőképtelenné váló biztosítók mentőöve lehet. Aki volt valaha MÁV-biztosítónál, bizonyára értékeli ezt a módosítást. Az is megszűnt, hogy mindenki év végén válthat, mostantól a szerződéskötéstől számított egy év után lehet átmenni máshoz. Az a szabály is eltűnt, amely szerint késedelmes fizetés esetén eddig elveszítettük bónusz-besorolásunkat. Nincs még vége a változásoknak, 2011-től a hengerűrtartalom helyett a teljesítmény adja majd a díjszámítás alapját, mivel minél erősebb egy autó, annál könnyebb összetörni, mondják a törvényalkotók. Elegük lett a legújabb trendből, a pici, turbós motorokból.

Az elmúlt pár év egyébként a kollektív feleszmélés időszaka volt, végre ezen a piacon is kialakult az árverseny. A biztosítótársaságok teljes bevételének több mint felét mi, autósok adtuk, így érthető az igyekezetük. Tavaly például közel egy millióan váltottak biztosítót, amiben nagy szerepet játszanak az egyre népszerűbb online gépjármű biztosítás-kalkulátorok, ahol az ember feketén-fehéren meg tudja nézni, ki mennyiért adja a biztonságot. Amit hiányolhatunk, hogy ezek az oldalak nem gyűjtik ki, melyik biztosítónak mi az előnye vagy hátránya, mert mint tudjuk, néha a drágább az olcsóbb. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a fapados biztosítónál (például KÖBE) jóval szerényebb szolgáltatást várhat a nép egyszerű fia, mint mondjuk az Allianznál. Káresemény esetén ez bizony az ügyintézés gyorsaságán is meg fog mutatkozni. Vidéken lakóknak érdemes olyan szolgáltatót választaniuk, aki helyben van, és aki külön kedvezményeket ad a lakóhely alapján (minél kisebb településen lakunk, annál alacsonyabb lehet a díj).

Más földrészeken bevett szokás, hogy az ember nem a gépkocsira köt biztosítást, hanem saját magára, mint sofőrre. Gondoljunk csak bele, van ennek a dolognak is értelme: ha az orvos-professzor apuka 330d-jét szombat este kicsi fia három haverral behelyezi az árokba, akkor miért is fizettek negyedévente 25 ezret? Na meg minden tuningladás hülyegyereknek a vidéki nagymama nevén van a kocsija, ez hol igazságos? Tehát, én, 27 éves budapesti lakos, akinek eddig nem volt balesete, fizetek x forintot, ami érvényes minden autóra, amit vezetek, legyen rokoné, a sajátom vagy akár bérelt kocsi. Persze ez az elmélet meg ott sántít, hogy ha kibérelek egy Bentley Continental GT-t és megtöröm, akkor azt is a havi pár ezerből állja majd a biztosító? Erre meg az lehetne a megoldás, hogy minden nagy értékű (kb. 5 millió Ft feletti) autóra kiegészítő biztosítást kellene kötni a tulajdonosnak, az autó értékével arányos összegben. Nem vagyok biztosítási szakember, csak egyszerű újságíró, úgyhogy az építő jellegű anyázás mehet a kommentekbe.