Szezonnyitó helyett idén második helyszínként fért a naptárba az Ausztrál Nagydíj, viszont a bahreini tapogatózó vonatozás, gumispórolós eseménytelenség után az Albert Parkban remélhetőleg mégiscsak megkezdődik a harc. Előny a Ferrarinál és Alonsónál, de abból kiindulva, hogy Szahírban a Red Bull és Vettel volt a leggyorsabb, illetve arra is számítva, hogy a McLaren és a Mercedes sem akar lemaradni, jó, jobb meccsben bízhatunk Melbourne félig utcai, félig épített pályáján.

Tankolni persze továbbra sem lehet a futamon, és hát sokan nyilván egy kiállásos taktikát terveznek. A gumik sem fognak a kelleténél erősebben és kiszámíthatatlanul kopni, előzni rettenet nehéz lesz. Szóval simán bealudhatunk, ha már egyáltalán felkeltünk, csúnyán korán. De. De az Ausztrál Nagydíj kaotikus szokott lenni a maga síkos aszfaltjával, betonfalaival vagy azzal, hogy az európai tévénézők kedvéért későbbre időzítették a versenyt.

Sanszos a Safety Car

Ez azt jelenti, hogy helyi idő szerint sietve megy majd lefelé a nap, a pilóták meg bizonyos kanyarokban szinte vakon kell, hogy átszáguldjanak. És még az eső is közbeszólhat, tudniillik hétvégére záporokat prognosztizáltak. Zavaró-e a lemenő nap fénye vagy nem, esik-e vagy sem, eszi-e a gumikat a poros-faleveles, bukkanós-felfestéses pálya, a gyenge tapadás és az alacsony hőmérséklet, a Safety Car be-belátogatása Melbourne-ben több mint valószínű. Akkor pedig indulhat a matek, borulhat a bili, megtörténhet akármi vagy bármi.

Az F1-nek 1996 óta otthont adó Ausztrál Nagydíj egyébként népszerű a versenyzők körében, mert tömérdek a szurkoló, ünnepi a hangulat, 220 feletti átlagsebességével az 5303 méter hosszú pálya egész tempós. Vannak lassú, de húzós kanyarok is, a féktávok egyenetlenek. Fontos (hol nem az?) a kigyorsítás, így a leszorító erő is, kap a váltó bőséggel, fárad a fék.

Aki nyer, világbajnok?

Melbourne arról is híres, hogy kis (nagy) túlzással már itt világbajnokot avatnak. Az elmúlt négy évben, de korábban is komoly rendszerességgel ugyanis az lett a végső győztes, aki az Albert Parkban elsőként látta meg a kockás zászlót. A jelenlegi mezőnyből Schumacher négyszer nyert Ausztrál Nagydíjat, Alonso, Hamilton és Button egyszer-egyszer. Tavaly utóbbi diadalmaskodott brawnos csapattársa, Barrichello és a mclarenes Hamilton előtt.

Azonban az is igaz, hogy mostanság minden évben másnak jön ki a lépés, ergo a leggyorsabbnak tartott Red Bull - ausztrál - pillanata is eljöhet. Elvileg Vettel az esélyesebb (Bahreinben is csak egy aljas motorhiba fosztotta meg a 25 ponttól), de a hazai versenyén már kilencedik alkalommal induló Webber is joggal bízhat pályafutása második futamgyőzelmében.

Mindenki fogadkozik

A - nekünk, nézőknek - szomorú szahíri szezonnyitót követően a változtatás- és megoldás-sürgetés mellett az általános fogadkozásokról szóltak a nyilatkozatok. A tökéletesen (és szerencsésen) startoló Ferrarinál leszögezték, hogy nem, nem ülnek a babérjaikon. A Red Bull el akarja őket kapni, Webber esős versenyben bízik. Vitathatatlan gyorsaságuk mellett a megbízhatóságon kell javítaniuk, Bahreinben ugye Vettel Renault-motorjának egyik gyújtógyertyája mondott csütörtököt. A McLarennél a muszájból elvégzett diffúzor-reszelés ellenére is optimisták a számukra megfelelő, dobogós Hamilton-rajt után, Button szerint a melbourne-i aszfaltcsík fekszik nekik. Autójuk megkérdőjelezett motorborítását és hátsó légterelőjét nem meszelte el az FIA, lehet, hogy a Sauber révén hamar követőjük is akad…

A Mercedes Bahreinben kikapott a másik három nagytól, Rosberg pedig elverte Schumachert. Előbbi dobogón pezsgőzne, a visszatérő hétszeres világbajnok meg javulást vár magától. Ahogy tőle mindenki. A Renault, a Williams és a Force India is azonnali – főként aerodinamikai - fejlesztésekről adott hírt, mind Q3-as edzéseredményre és pontokra áhítoznak. A Toro Rossónál és a már említett Saubernél sem tétlenkedtek, a három újonc istálló (Lotus, Virgin, HRT) igyekszik célba érni, s a lehető legtöbbet tanulni.

A szombati időmérő reggel 7-kor, a vasárnapi – 58 körös – futam 8 órakor kezdődik.