A Legacy egy igazi japán rétegautó technikai különcség-legendáriummal (boxermotor, szimmetrikus összkerékhajtás, tetszik tudni). Subaru a lelkem nyilván egyre csappanó rajongótáborral, ahogy kvázi eltűnt a márka a raliporondról, s ahogy vész ki belőle a benzintemető, szénné tuningolt, durrogó, alkatrészdonor sportosság.

De akkor is Subaru, nem holmi Toyota (vagy Ford, Opel, VW, stb.), tesztautónk pedig akkor is Sport, ha csak utónevében az (mélyre húzott köténnyel, harcos lökhárítókkal, látványos, dupla kipufogóval).

Ez a középkategóriás szedán inkább elegáns és hatalmas, gyöngyfehérben meg még divatosnak is titulálható.

Egy Legacy-féle férfiemberre azt mondják, hogy markáns ábrázatú, nőként meg, hogy érdekes arcú. Az biztos, hogy megosztó egy forma. Nem kicsit elnagyolt, túljátszott, mindenképp sajátos, bár már messze nem annyira karakteres, mint az (Imprezával együtt) imádnivaló elődök esetén.

Tágas elöl, tágas hátul is - kényelmes, süppedős fotelek várják az utasokat. Az emeletes csomagtartó a helyigényes 4WD-hez képest nem rossz, nem kicsi, csak a nyílás szűk.

A beltérben felhasznált anyagok általában jók (van köztük szálcsiszolt is), ha nem is adnak olyan prémium érzetet, mint amilyet esetleg elvárnánk ebben az árkategóriában.

Hogy az ablak keretes? Juj, most mi lesz?! Még az is lehet, hogy ezzel csökken a menetzaj.

Helyenként azért találni kemény műanyagokat. Magas a kardán. A csomagtartó öblös, de a könnyű pakolhatóságért kombit kell venni. Bővíteni sem lehet a szedánét, még jó, hogy síalagút van.

Sokféle csomaggal választható a Legacy, de akinek kettőfeles benzinmotorra fáj a foga, jó ha tudja, hogy van CVT-vel, meg CVT-vel... Szerintünk nem baj, hiszen illik az autóhoz.

Már a nagyobbik benzines alap Trend kivitele is gazdag (légzsákerdő, menetstabilizáló, dombsegéd, kétzónás digitklíma, 17 colos könnyűfém kerék, xenon, Bluetooth-kihangosító, elektromosan álítható, deréktámaszos, fűthető ülés, fedélzeti számítógép, tempomat, multikormány váltófülekkel).

Plusz félmillió forintért a Comfort változat napfénytetős, bőrüléses pl., a Comfort/Navi (még 700 ezerért) értelemszerűen navigációs rendszert, DVD-lejátszót, intelligens kulcsot, tolatókamerát is ad.

A Trendnél 800 ezerrel drágább, Bilstein gátlós Sport verziót spéci kötényeiről, hűtőmaszkjáról, 18-as alufelnijéről, fémpedálos, karbon hatású műszerfalas utasteréről lehet felismerni.

Dízel-automata kombó nincs, ahogy semmilyen hipermodern vezetőtámogató rendszer nem elérhető. A CD-tár vs. USB-csatlakozó (hiánya) is vet fel kérdéseket. Parkradar csak a kiegészítő tartozékok listáján.

A kétliteres(ek)nél csak 17 lóerővel erősebb a kettőfeles, négyhengeres benzines boxermotor, amely maximális teljesítményét (167 LE) 5600-as, 229 Nm-es nyomatékcsúcsát 4000-es fordulaton biztosítja.

Amennyire egyáltalán nem letaglózó, annyira finom, kultúrált és halk, fogyasztása viszonylag alacsonyan tartható.

Az a 10,3 mp-es 100-as gyorsulási adatból is látszik, hogy a CVT-s, összkerekes, 1,5 tonnás Legacy nem egy rakéta. Nem egy WRX STi utcai ralibetyár Impreza. Nem is turbós.

Siklani, nyomatékból, dízelesen alacsony fordulaton krúzingolni ideális. Kár, hogy szinte semmi hangja. Semmi boxer.

Tényleg szerethető ez a Lineartronic elnevezésű, 6 db előre programozott sebességgel ellátott CVT (fokozatmentes automata) váltó. Finoman kapcsol, (nagyon) lent tartja a fordulatszámot - ha valaki azt hinné, beleszólhat a számítógép dolgába, a kormányra helyezett váltófülek nyújtják a szabad akarat illúzióját.

Sport kivitel ide, sportfutómű oda, a Legacy futóműve alapvetően lágy. A 18-as kerekekkel is komfortosan rugózik. Az összkerékhajtás és a menetstabilizáló elektronika bolondbiztossá teszi az autót. A kormány közepesen informatív.

A kormány közepesen informatív, azaz túlszervózott, könnyű. Az összkerékhajtás jó dolog, ha szükség van rá, de az esetek túlnyomó többségében nincs. Növeli a súlyt, a fogyasztást. A váltófül és a CVT együttese... Na mindegy.

Sajátos hangulata van a Subarunak és a subaruzásnak még akkor is, ha nem ALS-durrogtatásról és őrült városi szlalomozásról beszélünk. A Legacyban békésen hömpölyög a zember, a boxer surrog, a CVT észrevétlen teszi a dolgát, az üléspozíció remek, a kormány, s a kocsi vezetése úgy általában könnyű - no és ott a fejben a tudat, hogy 4WD van, csúszni csak direkt csúsznánk.

A Legacy ráadásul pazar helykínálattal és temérdek extrával kényezteti utasait.

Ha csöppet mégis kanyarvadásznánk, legott kiderül, hogy kevés, zéróközeli az ülés oldaltartása. A villanykéziféket sajna sk. kell működtetni. Csak a sofőr ablakemelője automata.

Sok rövidet autózik jellemzően városban? Fogyasztás...

Jó, mert baromi nagy és tágas, jó, mert végtelen kényelmes, jó mert csendes, jó, mert pihentető vezetni, jó, mert stabilan fogja az utat, s ha csúszik vagy elfogy (mármint az aszfalt), akkor sincs miért aggódni.

De a limuzin raktere nem igazából család- és pakolásbarát. A benzinmotor meg sokat eszik. Megoldás? Igen: kombi és dízel. Akkor csak a CVT-ről kell lemondani.

Ötcsillagos törésteszt, légzsákerdő, ESP, Euro5-ös motor (naná)...

Okosan és szabálykövetőn közlekedve akár 9 liter körül is elvegetál a benzines, automata, összkerekes Legacy-hodály, azért ez nem rossz.

Nem rossz, de nem is annyira reális. Életszerűbb a 10-11 l/100 km. Sok? Sok. De attól függ, ki, hol, hogyan használja. Na, ezzel mondjuk nem találtuk fel a spanyolvigaszt.

8,3 M Ft a legolcsóbb (2.0i Trend man.) Legacy ára, a kettőfelesek-CVT-sek világába 9,8 millió a beugró. A kétliteres benzinesnél a dízel 300 ezerrel kerül többe. Amúgy a kombi felára is 300 ezer. A tesztautó újkori ára: 10 640 000 Ft.

A prémium németek jóval drágábbak, pl.: a BMW 325i xDrive (6 henger, 218 LE) ára alapból 12,7, az Audi A4 2.0 TFSI quattróé (211 LE, szintén még csak manuális váltóval és "fapadosan") 11,7 M.

Az a baj Subaru-szempontból, hogy találomra ilyenekbe akadni: VW Passat Comfortline 2.0 CR TDI (170 LE) 4Motion DSG 9,5 M; Skoda Superb Comfort 2.0 CR TDI 4x4 DSG 140 LE 8,3 M...

Vagy itt a Suzuki Kizashi nagyon hasonló hajtáslánccal 9,3 millióért.

Aki Subarut vesz, nyilván azért tesz így, mert nem akar beállni a sorba, nincs ínyére nap mint nap hasonló autókba botlani. Jó eséllyel nem néz bután a McRae, Burns, Solberg nevek hallatán, este a gyerekkel és matchboxaival bububúzik, esküszik az állandó, szimmetrikus összkerékhajtásra, a tömegelosztásra, a súlypontra, no és az sem mindegy, hogy a Subaru, s így a Legacy is japán, megbízható, elnyűhetetlen, stb.

Sokaknak fogalmuk nincs arról, mi fán is terem a Subaru, mire jó a fene nagy különcség, hogy a boxer nem feltétlen gatya vagy kutya, meg aztán a 4WD is fölösleges, ugye, csak növeli a fogyasztást.

És hát ez a Legacy külsejével, formájával sem avatott szívrabló, illetve drága akkor, ha Toyotákkal, Opelekkel, Fordokkal vetik össze az árát.

Összkerékhajtására szükség lehet, néha. CVT váltója kényelmes. Kettőfeles szívó benzinmotorja kellően erős, s jó eséllyel soha nem lesz vele semmilyen gond. Vészesen nem is fogyaszt sokat.

Komfortosan rugózik (a Sport kivitel valószínűleg fölösleges álkeménykedés), tágas, jól felszerelt, ára versenyképes. És nem tucatautó.

Sót kérünk, vissza valamit a régi subaruságból. Határozottabb, karakteresebb megjelenést. Vagy ha egyértelműen családi autónak tetszik venni a Legacyt, a kombi lehet az ideális (khm, és takarékos boxerdízellel).