Közel egy éve ismerkedtünk meg az ix35-tel, s ha (még?) nem is olyan népszerű, mint a Qashqai, de lehetne. Lehetne, mert végre nem csak nagy motorokkal és drága hajtáslánccal, hanem "polgári" kivitelekben is elérhető (lásd 1.6 benzin és 1.7 dízel elsőkerékhajtással).

Formája "működik", modern és megnyerő, inkább elegáns, mint sportos-tankos Sportage-féle.

Tetszik? Befizet rá? Hajrá! Ha pedig meggondolná magát, a Hyundai visszaveszi, tudja...

A testvérmodell Kia Sportage szubjektíve mutatósabb. Vagányabb. Ezzel együtt az ix35 abszolút divatos, jópofa szabadidő-autó, méltó kihívó az irdatlan mezőnyben.

Amúgy az első randi a szlovákiai Zsolnán gyártott koreai Tucson-utóddal nem volt felhőtlen - kétliteres benzines kocsit kaptunk ötsebességes manuális váltóval. A második már tetszett - szintén összkerekesen, de bivaly dízelként, automatával.

Hely bőven van mindenhol és minden irányban, a Style-szinten (hátul, a két szélen is fűthető) bőr/szövet ülések átlagosan komfortosak, a csomagtartó tágas, jól pakolható, rekeszes, könnyen bővíthető.

A műszerfal és a középkonzol dizájnja korszerű, az ergonómia rendben, a felhasznált anyagok többsége jó minőségűnek, tartósnak tűnik.

Helyenként azért találkozni olcsóbb anyagokkal. Csak a vezetőoldali ablakemelő automata. A hátsó üléssor lehetne tologatható.

A Life alapfelszereltség is gazdag a maga 6 légzsákjával, ESP-jével, lejtmenet-vezérlőjével, visszagurulás-gátlójával, 16 colos alufelnijével, CD-s, MP3-as hifijével, USB-csatlakozójával, maunális klímájával, fedélzeti számítógépével.

A Comfort szint 700 ezer forint többletért nagyobb kerekeket ad, ködlámpát, sötétített üvegeket, tetősínt, tolatóradart, bőrözött, tengelyirányban is állítható multikormányt és váltót, ülésfűtést elöl-hátul, Bluetooth-kihangosítót, kétzónás automata légkondit, tempomatot.

Ha még ez sem elég, további félmillióért a Style csomag még fény- és esőérzékelőt, a radaron túl tolatókamerát, bőr/szövet kárpitot, deréktámaszt, intelligens kulcsot is tartalmaz.

Ha 1.6-os benzinessel vagy 1.7 literes dízellel szemez, monnyon le! Mármint az összkerékhajtásról és az automata váltóról. A Comfort szint kábé annyival tornássza föl a GDI árát, ahonnan a CRDi startol.

Anno a kétliteres benzinmotort nem szerettem. Alul gyenge volt, fent sem éreztem a 163 lóerőt, sokat fogyasztott (nyilván a 4WD miatt is), a hozzá kapcsolt kéziváltó csak öt fokozatot kínált.

A Sportage-ben is próbált, közvetlen befecskendezéses 1.6-os annál szerethetőbb. Nem mintha 135 lóerejét és 164 Nm-es nyomatékcsúcsát alacsony fordulaton biztosítaná, de korrektül elindul, halk, kultúrált, étvágya sem vészes.

Segíti persze a csekélyebb önsúly, hogy csak elöl kapar az autó, s hogy váltója hatsebességes (az első négy rövidebb áttételezésű, így fürgén gyorsít, nem fuldoklik).

A fentebb leírtak jól hangzanak, és tényleg remek ez a GDI technika, csak hát annyira megszoktuk a turbódízeles nyomatékhengert, hogy tízből kilencen alapból egy rugalmasabb, gázolajos kivitelre szavaznak. És amikor esetleg a benzinest vezetik, húzzák a szájukat.

Pedig az 1.6 benzin hamarabb sprintel 100-ra az 1.7-es dízelnél, például. Csak forgatni kell.

Elöl McPherson típusú, hátul multilink a felfüggesztés - az ix35-nek a személyautókhoz képest picit emelt futóműve egész szépen elbánik az úthibák egy részével. Nem egy kanyarbajnok, de a hétköznapi elvárásoknak tökéletesen megfelel.

Szuper a hatos váltó (kapcsolási esedékesség-jelzővel), könnyű kezelni, miként a kormányt is tekergetni - családanyák nagy kedvence lehet az autó.

Átlagosan évente hányszor lehet szükség az összkerékhajtásra? Maradjunk annyiban, hogy ritkán. Egyébiránt széria ugye az okosan hangolt menetstabilizáló elektronika (plusz a lejtmenet-vezérlő és a visszagurulás-gátló is), szóval a pusztán fronthajtású ix35 sem hagyja magára a bizonytalan sofőrt.

A kormány mindazonáltal túlszervózott. "Csak" 16 colos felnin, ballonosabb gumin a rugózás is finomabb, kényelmesebb kell, hogy legyen.

A motor elég erős, a futómű elég ügyes, a váltó jó. A karosszéria nem túlméretes (több kompakté hosszabb), a magas üléspozíció biztonságos rálátást nyújt a forgalomra (egyenesen).

Ha már kifizettük, hasznos az elektromos tükörbehajtás, kényelmes a kulcs nélküli nyitás/zárás és a nyomógombos indítás. Ha már kifizettük, szuper (de kellhet is ám) a csipogó radar és a képét a középső visszapillantó tükörben mutató kamera összedolgozása (főleg ha az optika bekoszolódik).

Bizony nem árt az együttes védelem, mert nehézkes, korlátolt a kilátás hátrafelé. Az A oszlopok is sokat takarnak. Legalsó állásában is igen magas a vezetői üléspozíció, egyeseknek a ki/beszállás is problémát okozhat.

Hidegben lassan érte el üzemi hőfokát a motor - ilyenkor áldás a 4x ülésfűtés. Filléresen bosszantó, hogy csak a baloldali első ablakemelő automata. Bluetooth-kapcsolatot létrehozni sem a legegyszerűbb.

Nem rossz, mert az ülések kényelmesek, a csomagtartó öblös, a széria IPod- és USB-csatlakozón át is szólhat a zene, van tempomat, a motor autópálya-tempónál, hatodikban 3500 körül forog, nem zavaróan hangos, a szél- és a futóműzaj sem tolakodó.

Viszont az ix35 úttartása/egyenesfutása közepeske, illetve az 1.6-os benzinmotor fogyasztása megugrik.

Ötcsillagos törésteszt, példás aktív-passzív biztonság, hurrá. Gyárilag 6,4 literes átlagfogyasztás. Nálunk hidegben, sok várossal 8,3-8,5 lett, de ezzel sincs semmi baj.

Tessék csak számolgatni! Egy dízel ix35 minimum 750 ezer forinttal drágább. A kétliteresek meg még sokkal többel. Megéri?

Autópályán és városban reálisan 10 fölött eszik a GDI, ami azért nem kevés. És nem annyira olcsó a benzin (sem).

Az ix35 1.6 GDI Life változat már 4 990 000 forintért hazagurítható. Igen, épen ennyi a Kia Sportage alapára is.

A kétliteres benzines legalább 600, az 1.7-es dízel 750 ezer forinttal drágább. Tessék csak számolgatni!

Ötmillió forintért az ix35 kiváló ár/értékű személygépjárműnek számít, egy rakás kisautóért meg kompaktért is elkérnek ennyit.

Más kérdés, hogy maga az ix35 megéri-e az árát? Például egy i30 kombihoz viszonyítva (109 lóerős 1.4-esként 3,65, 126 lovas 1.6-osként 3,95 milliótól).

Az előző rovatban taglaltakhoz kapcsolódva: az SUV-kategória sokadvirágzik, ergó túlárazott. Ezt leszámítva a Hyundai (és a Kia) jó ár/értékű és minőségű autókat kínál 5-7 év gyári garanciával, ízlésesen csomagolva, modern dizájnnal és gazdag felszereltséggel.

Az ix35-nek elvileg vernie kéne a legnépszerűbb Qashqait. Főhősünk izmosabb, nagyobb, olcsóbb is a Nissan városi crossoverénél. Utóbbi, illetve a Nissan szerencséje, hogy még a válság előtt jött. A Hyundai kevésbé (el)ismert, ezen ügyködik az importőr a visszavásárlási akcióval.

Racionális választás 1.6-os, benzines ix35-öt venni abból a szempontból, hogy a dízelnél sokkal olcsóbb, illetve kategóriájában élen áll az ár/érték versenyben. Rendesen összerakott, tágas, kényelmes, a csomagtartója is nagy, a GDI motor elég erős, fogyasztása nem vészes. Jó a váltó és jó, hogy 6 fokozatú, a futómű elég ügyes, a divatos, gazdagon felszerelt autó vezethetősége könnyű.

SUV, vagyis népszerű és túlárazott - akár egy kompakt Hyundai kombival is jobban járhat az ember. De ha már ix35 (melynek meglepően kevés a hibája), melegen ajánlott az 1.6-os benzinmotor, szeretni fogja.