A Mitsubishi eddig adós volt egy jó kis kompakt szabadidő-autóval (lásd még crossover, suv, városi terepjáró, álterepjáró, hobbiterepjáró, terepjárónak látszó tárgy, aszfaltterepjáró, öszvér vagy éppen ASX= active sport crossover), tavaly végül jobb későn, mint soha alapon bemutatta a magáét, aminek mi örülünk.

Örülünk, bár sem a kategória, sem az ASX elnevezés nem feltétlen szükséges és szerencsés. Ez a divat? Ez. Erre van igény? Erre. Megjegyezhető egy újabb betűszó a további kismillió tengerében? Meg hát.

Tehát örülünk, mert az ASX jól sikerült. Fivérének, az Outlandernek a padlójára épült, kerekeit meg kitolták a sarkokba, így elég hely maradt utasnak, csomagnak egyaránt.

Milyen még az ASX? Baromi magas, tömör és trendi, ja, és persze megkapta az új Mitsubishi-orrot, naná.

Azzal azért nehéz megvádolni az autót, hogy szép... Mintha tervezői nem is akarták volna mutatósra csiszolni... Különben megvan mindene (krómszerű díszek, emelkedő övvonal, alufelni, fekete B és C oszlop, hangsúlyos kerékjárati ívek, apró tetőszárny, kipufogóvég, magasabb felszereltséggel még tetősín és sötétített üvegezés is), valamiért mégsem vonzó az összkép. Nem kell mindig kaviár.

Olyan, mint a többi Mitsubishi: jól összeszereltnek és minőséginek tűnik, sötétsége és kopársága - érthetően - mégsem ejti rabul a szívet. Viszont tágas elöl-hátul, az Outlander harmadik üléssora egyáltalán nem hiányzik. És még a csomagtartó is korrekt méretű korrekt rekeszekkel és bővítési lehetőséggel.

Helyenként puhák a műanyagok, de csak helyenként. Többnyire kemények. Semmi sincs túlbonyolítva, sem szétdizájnolva, ami értékelendő - csipetnyi fantázia, egy ötlet kellett volna még. Hogy a magasabb felszereltségű kivitelek összkerékhajtásának kapcsolója helyén, a kézifék mellett egy rekeszecske van... Hű.

Ahogy azt a maga helyén jól kitárgyaljuk, az ASX nem olcsó. De legalább gazdagon felszerelt, hiszen már Invite-ként is széria a 7 légzsák, a menetstabilizáló egyebek közt visszagurulás-gátlóval, az MP3-as hifi, a bőr multikormány, a 4 villanyablak, az automata klíma, a tempomat, az USB-csatlakozó, a 16 colos alukerék, a ködlámpa vagy az eső- és fényérzékelő automatika.

És igen, és jogos a taps: végre tengelyirányban is állítható a kormányoszlop!

Az Intense verzió panorámatetőt, Bluetooth-kihangosítót, tetősínt, start-stop rendszert, tolatóradart, 17-es papucsot, xenonlámpát, sötétített üveget is ad. Az Instyle Navi csomag taglalásától most eltekintenék.

Összkerékhajtás csak dízelmotor mellé kérhető (félmillióért), az Intense szint felára 800 ezer forint. Nincs automata váltó, még nincs.

Új, saját fejlesztésű dízelmotorral támad az ASX és a Mitsubishi. Az 1.8 DI-D jelű aggregát különlegessége a szívóoldali változó szelepvezérlés, valamint az alacsony, 14,9:1 arányú sűrítés, amivel egyenletes járást és csökkentett károsanyag-kibocsátást értek el. További trükkök még a befecskendezés 2000 baron, az alumínium blokk és műanyagok használata súlyspórolásilag.

A 150 lóerős és 300 Nm nyomatékot biztosító motort start-stop rendszer állítja le és indítja újra (már ha működik), a ClearTec technológia még alacsony gördülési ellenállású gumival, elektromos szervokormánnyal, illetve a generátor dolgát támogatandó fékenergia-visszanyerő rendszerrel operál.

Szuper ez a motor. Hangja csak hidegindításkor tolakodó, ereje minden hétköznapi helyzetet lazán megoldó, rugalmasságára, fordulattűrésére sem lehet panasz (az alapjárat közelében sem halott, de a pörgetést is csípi).

Az elsőkerekes ASX-nek 10 mp-ig sem tart a 100-as sprint, végsebessége 200 km/h, baráti fogyasztásáról később, lejjebb.

Remélhetőleg pár év múlva sem lesz - tapasztalati - okunk belekötni. Most nincs.

Az L200, Pajero, Outlander triónál aszfalton nyilván sokkal ügyesebb az ASX, terepre meg nem való (pláne szimplán elölkaparósként). Kormányműve viszonylag pontos, hátul multilink felfüggesztése kényelmes, finom rugózást kölcsönző, hatsebességes váltójának fokozatkiosztása takarékoskodásra ösztönző (nyilacskásan is a műszerfalon).

A meglepően nyúlánk váltókarral bőven kell dolgozni, de van olyan jó a szerkezet, hogy ez ne legyen a sofőr terhére. Jól hangolt az ESP (bocs, MASTC), kellően erős, pontosan adagolható a fék.

Nem annyira szeret kanyarodni az ASX. Kissé ügyetlenül fordul. Tolja az orrát, kormánya indirekt, a karosszéria megdől, a hátulja mintha külön, az eleje után térne vissza egyenesbe. Ez így elég rosszul hangzik, de egyáltalán nem vészes, csak fura, és csak tempós, szűk kanyarokban tapasztalt viselkedés. Akkor is helyzeti és méretbeli előnyben van az Outlanderrel és a többiekkel szemben.

Könnyű ki/beszállni, a közepes keménységű ülés rövid távokra elöl-hátul elég kényelmes. A vezető magasan ül, a kormányt végre közelebb húzhatja, ha úgy tetszik. A trónolás és a nagy tükrök könnyű átláthatóságot biztosítanak a forgalomban, de parkoláskor is. A csomagtartó nagy, pillanatok alatt bővíthető, tálcája hamar tisztítható, rekeszei praktikusak.

Ha működik, jó dolog az AS&G (start-stop). Hogy az átlagos hifiből kedvenc zenénk szóljon, a könyöklőben érdemes dugdosni. Pohártartó, egyéb fiók, használható méretű ajtózseb és - hűthető - kesztyűtartó is akad.

Csak a hangulat hiányzik. Némi szín, íz, illat.

A már említetteken kívül emeljük még ki a pillanatnyi fogyasztásmérést és -kijelzést, ami ugyancsak a spórolást segíti elő azzal, hogy a vízszintes skálán mindig mutatja, hogy épp átlagunk alatt vagy fölötte fogyaszt a kocsi, bölcs.

Amúgy autópályatempónál úgy 2500-at forog a motor, az utastér zajszigetelése egész jó, tempomat is van meg hely utasnak, lábának, fejének, poggyászának, mindennek.

Hosszabb távon nem a legkomfortosabb az ülés. Magas építése miatt szélérzékeny, úttartása sem a legjobb.

Az elsőkerekes dízel papíron 5,5 litert fogyaszt és 145 g/km szén-dioxidot bocsát kifelé (éljen a ClearTec, az AS&G, a hatos váltó és a pazar motor), és a tesztautó sem kért 6,5-7 liternél többet városban, hidegben, hajtásban.

Euro NCAP törésteszten még nem járt a modell, biztonsági arzenálja mindenesetre példás.

A remekül csengő takarékoskodásnak és tiszta üzemnek "természetesen" megvan az ára.

Minimum 5,8 millió forintba kerül a Mitsubishi ASX, és ezért a pénzért - a gazdag felszereltség mellett - "csak" 1.6-os benzinmotort kapni 117 lóerővel és AS&G nélkül.

Annyi a konkurens, mint égen a csillag. Az ASX-nek van oka arra, hogy drága legyen.

Mert az ASX drága, sajnos. Dízelként már 8 millió forintba kerül, az Intense csomag erre még 10 százalékot rátesz. Összkerekesen kéne? Újabb félmillió. Navival, mindenestül? Tízmillió.

A kategória legnépszerűbbike Magyarországon a Qashqai. Az sem néz ki úgy, mint egy Quattroporte. Nem nagyobb, nem jobb, nem igényesebb, nem minőségibb az ASX-nél. Ugye megvan, miért veszik? Nem, nem a neve miatt.

Az ASX-et nagyon várták a Mitsubishi-vásárlók, de maga a Mitsubishi is, és mindkét oldalt megértjük. Az álterepjárók népszerűsége töretlen, kiváltképp a kompakt méretűeké.

A Mitsubishi japán, innovatív, megbízható, nem drága.

Viszont a márka presztizse nem a legütősebb, és annyira az árai sem csábítóak (sőt), hogy tóduljanak a népek a szalonokba. Lehet, hogy inkább Korea felé kacsintgatnak...

Kompakt méret, divatos karosszéria, tágas utas- és csomagtér, szuper motor, jó váltó és menetteljesítmények, szerény fogyasztás, zöld technika. Célszerűség, megbízhatóság, gazdag felszereltség.

Jobb későn, mint soha - kaptak észbe a Mitsubishinél, s rohantak a trend után, talán még időben. Szépen meg is valósították, amit elterveztek, csak az a bizonyos plusz, az hiányzik az ASX-ből. Az érzés. Vagy lehetne riválisbosszantóan olcsó, de nem az.