Túl a kicsiken és a kompaktokon egy elég komoly vegyesfelvágottat nyújtunk át középkategóriás kedvenceink taglalásával - karácsonyra szeretettel. Bár kettőnknél ugyanaz a győztes, igazából mókás, mondhatni meglepetésekkel  teli a négyszer hármas lista.

Egyébként újdonság alig (2010 maximum a faceliftek éve), a hírszerkesztő Gellér kolléga nem is bírt magával, és 2011-es autókat sorolt az élre...

Várkonyi Gábor: Az előd bezzeg vállalhatatlan volt

1. Citroën C5
2. Alfa Romeo 159
3. Seat Exeo

Egy mindennapi használatban lévő autó mindenekelőtt legyen kényelmes. A középkategóriától felfelé pedig joggal várhatjuk el egy modelltől, hogy napi több száz kilométer után is kipihenten szálljon ki belőle az ember. A stresszmentesség bajnoka pedig egyértelműen a C5. Ringató, a gyalázatos magyar utak hatásaitól gondosan óvó futóműve, nagyon nagyon jó dízelmotorjai, (köztük a nem túl erős, de végtelenül harmonikus hathengeres), elegáns, a tömegbe nem beleszürkülő külseje és szintén jól sikerült utastere az igen sokat autózók első számú választásává teheti a nagy Citroënt. Nem gondoltam volna azok után, hogy az elődje simán dobogós lenne nálam a 2000 után legvállalhatatlanabb autók listáján.

159: kezd menthetetlenül kiöregedni, továbbra is ólomlábú, viszonylag szűk és drága fenntartású, de minden gondja, nyűgje, baja ellenére egy kicsit is autóbuzi nem tud nem gyönyörködni benne. Vitathatatlanul a legszebb középkategóriás, még nem fertőzte meg az Alfák bambaarc-kórja, egyszerűen szeretem, minden erőmmel, és reménykedem, hogy nem herélik ki még jobban a következő generációt. Háztömbnyi középkonzolja, mélyen fekvő csőműszerei, pazar kárpitjai és persze a valóban sportos, 3-as BMW-t is félni tanító kanyarvadász futóműve miatt helye van az első háromban. Ja, majdnem elfelejtettem az ínyenc igényeket is kielégítő 1750 TBI-t.

Mielőtt hülyének nézne bárki is, valóban kakukktojás az Exeo, de jobban szeretem a régi Audikat a mostaniaknál. Szerencsére a spanyol márkánál megvehetjük az A4 reinkarnált testét, amely nem sokat változott - azt az érzést ugyanis továbbra is megbízhatóan közvetíti, amit sem azóta, sem azelőtt nem éreztem másban, nevezetesen, hogy valóban egy tömb gránitból van faragva a karosszéria. Szűk, már nem lehet hozzá kapni quattro hajtást, presztizse sem jelentős, de képében velünk élő közelmúltat vehetünk egy olyan autóról, aminek az eredetijét öt évvel ezelőtt a dobogó tetejére tettem volna, és aminek utódja objektív szempontok szerint simán veri a teljes mezőnyt, beleértve a teljes prémium konkurenciát, de kiveszett belőle az a közvetlenség, mokányság, ami tovább él egy új emblémával.

Vollner Károly: Kit érdekel a tacskót mintázó fizimiska!?

1. Skoda Superb
2. Audi A4
3. Volvo S60

2010-ben a középkategóriásoknál nem sok újdonságot láthattunk. Ha most azokra az autókra gondolok, amelyeket decemberig már bemutattak itthon, mindösszesen egy, a Volvo S60 volt új. Rögtön itt is maradnék, hiszen a harmadik helyre tettem. Nem vagyok nagy Volvo-drukker, de el kell ismerni, jó kocsi. Az, hogy teletették mindenféle biztonsági kütyüvel (felismeri a gyalogost, megáll, ha 30 km/óránál lassabban megyünk, és nem észleljük, hogy előttünk befékezett a sor, stb.), szerintem csak egy apró rész a sikerben, mivel ezeknek ritkán veszi hasznát a sofőr (persze, ha bármelyikre is szükség van, nagy segítség lehet). Jó a formaterv, kényelmes elöl, jók az öthengeres dízelmotorok, tetszett a robotváltó. Minőségéből sem vesztett a kínai tulajdonlás óta. Hátrányként a kis csomagtér és a teljesen tévúton járó árpolitika említhető; drága, nagyon, ez van.

A második nekem  az Audi A4, ami szintén drága, de igazi prémium márkaként nem veszem tőle zokon. Lassan ez is öregnek számít, hiszen 2007 óta lehet kapni. Minőségben ő a győztes, helykínálatban pedig fényévekkel jobb, mint elődje. Tetszenek a dízeljei, és turbós benzinesekkel is megvenném. Van hozzá pazar S-Tronic robotváltó, s ha kell, kombiként jól kihasználható családi autó.

És a győztes a cseh vitéz, a Superb. Hatalmas, noha szedánként kicsit talán aránytalan. De kit érdekel a tacskót mintázó fizimiska, ha baromi tágas, első osztályú a minősége, nem is drága, s ugyanolyan jó motorokkal és váltókkal adják, mint az Audit. Nekem nagyon tetszett a kétféleképpen nyíló csomagtérfedél (csak a kis lemez, mint egy hagyományos négyajtósnál, vagy az egész hátfal, mint az Octaviánál). S mivel a még hatalmasabb kombi formára is sokkal arányosabb, az viszi a prímet!

Gellér Attila: Nyugodtan fogok aludni

1. Kia Optima
2. Peugeot 508
3. Mazda6

Elismerem, furcsa a lista, mert két olyan autó került az elejére, melyeket még nem is vezethettünk. De Párizsban már láttuk őket, hamarosan itt lesznek az utakon, mindkét gyártó eladásait alaposan fellendíthetik. Közös a két modellben, hogy a német konkurenciának mennek neki: a Kia és a Peugeot is nagyon felszívta magát minőségileg, sok vevőt szerezhetnek.

Leheletnyivel a Kiát érzem jobbnak, vezetési tapasztalatok nélkül ez persze a formának szól. De büszkék is lehetünk rá, mert magyar: a Kia új formanyelvéért ugyan Peter Schreyer felelős, ám ahogy a Ceeden, úgy az Optimán is leginkább Kovács Miklós dolgozott. Amerre eddig megfordult az Optima, mindenhol nagy tetszést aratott, és mivel az utóbbi hónapok-évek Kia-újdonságai sem okoztak csalódást, nyugodtan fogok aludni emiatt a kiosztott aranyérem miatt.

A dobogó harmadik foka a Mazda6-é, mely ugyan szinte észrevehetetlenül frissült, ettől függetlenül továbbra is a kategória egyik legjobb autója. Kicsit szürke, kicsit unalmas belül, formája viszont még mindig kellemes, futóművéért pedig tiszta szívből lehet szeretni.

Kántor István: A Superb a legjobb, de az Epicától elalélok

1. Skoda Superb (Combi)
2. Chevrolet Epica
3. BMW 3

Átnyálaztam a teljes felhozatalt, Vollner úrhoz hasonlóan megállapítottam magamban, hogy csak a Volvo jelentkezett új modellel, majd behunyt szemmel, már-már átszellemülten bambán a monitorra meredve ez a három autó borította el az agyamat. A Superb, de főleg a Superb Combi egy megfizethető, kiváló minőségű és hatalmas kocsi szuper motorokkal és váltókkal - nagyon meg sem lepődtem, amikor egy német felmérés őt hozta ki ár/érték bajnoknak.

Az Epicától valamiért nedves a bugyim. Persze csakis sorhatos benzinmotorral és automata váltóval. A 3-as BMW szimplán zseniális kocsi. Nem olyan tágas, drága megvenni és drága fenntartani, de ritka élmény vezetni. Elketyegnék egy 16d-vel, lúdbőröznék naphosszat egy 35i sportülésében. Limuzin, kupé, kombi, kabrió, minden van.

Amúgy a 159 engem is lenyűgöz, az A4 és a Passat remek termék, a C5 parádés, az Accord és a Mazda6 jó, a C-osztállyal csak az a bajom, hogy nálam az E-nél kezdődik a Mercedes. A többiek? Tessék fejlődni (élen az Insigniával). Kíváncsian várom az 508-at, az Optimát (plusz az i40-et) is, ha egyszer ideér Európába.